Narancsos-gyömbéres édesburgonya gyömbéres libamellel

Mivel nálunk már szinte hagyomány, hogy Andor névnapon libát eszünk, így idén is adta magát az ötlet.
Idén két szép libamellet vettem, így leginkább az ízesítésen és a köreten kellett "csak" elgondolkodnom.
Aztán vásárlás közben megláttam pár szépen megtermett édesburgonyát, így azt is megvettem és leültem az internet elé keresgélni...

Narancsos-gyömbéres édesburgonya hozzávalói:

• Kb. 90 dkg édesburgonya (2-3 embernek lesz elég az adag)
• 1 jó nagy narancs kifacsart leve
• 1 citrom leve
• 2 ek vaj
• egy darab gyömbér
• só, bors

Elkészítése:

• Az édesburgonyákat beraktam az előmelegített sütőbe, kb. 200 fokra 45-60 percre.
• Mikor kész, kiveszem és kicsit állni hagyom. Mikor langyos a héja szinte leugrik róla :)
• A vajat megolvasztom, ráreszelem a friss gyömbért, ráöntöm a narancs és citrom levét, majd erre rá mehet is az édesburgonya. 
• Egyszerűen fakanállal szétnyomkodom az édesburgonyát, összekeverem az összes hozzávalót és már kész is.

Nagyon finom köret lesz belőle, édeskés ízű amit a gyömbér íz nagyon jól kiegészít.

Ennek a köretnek az alapötletét Sáfránysárkány oldaláról lestem el. (http://safranysarkany.blogspot.hu/)

A libamell zsíros oldalát beirdaltam, bedörzsöltem egy kis szóval és frissen őrölt borssal.

Egy pici olajat hevítettem egy serpenyőben, beletettem a libamelleket bőrös oldalukkal lefelé, 2 percig sütöttem, majd utána megfordítottam őket és még 2 percig sütöttem a másik oldalukat is.

Ezután átsegítettem őket egy hőálló tálba, alufóliával lefedtem és beraktam a 220 fokos sütőbe. Kb. 15-20 percig kell sütni (az utolsó 5 percben le kell venni az alufóliát róla), hogy rosé legyen a libamell.

Én most tovább, kb 30 percig sütöttem, mert terhesen nem ehetek rosé libamellet sajnos :o

A kisült zsírt tovább melegítettem, hozzáadtam egy kis vajat, friss reszelt gyömbért és egy kis narancslevet, ebből lett a finom pecsenyelé a libához.

Nem voltam benne biztos, hogy a férjemnek ízleni fog az édesburgonya, így egy kis répapürét is csináltam a libamell mellé, biztos ami biztos.

Vízgőzben megpároltam a karikára vágott sárgarépát, majd egy kis tejszínnel, sóval és frissen őrölt borssal leturmixoltam.

Az édesburgonya halom mellé húztam belőle egy kis csíkot, de igazából végül nem volt rá szerencsére "szükség".

:)

Egy kicsit az édesburgonyáról:

Elnevezései: kumara (Óceánia) , camote, batata (spanyol) , satsuma-imo (japán)

Kétszikű, évelő növény. Hosszú, kúszó indái vannak. Levelei nagyok, szív alakúak, virágai hasonlóak a hajnalkáéhoz. Elsősorban megvastagodott tárológyökeréért termesztik. Felülete fehér, barnás, narancssárga, pirosas bíbor, a hús színe fehér, narancssárga, vörösessárga vagy piros.

A trópusi Amerikában őshonos, de már ősidők óta két géncentruma van, Közép-Amerika és Óceánia. A trópusi, szubtrópusi országok fontos, sokoldalúan felhasználható növénye. 

Termesztése Afrikának az Egyenlítő és a Baktérítő közé eső területein, Indiában, Kínában, Japánban, az óceániai szigetvilágban, Amerika trópusi részein, az Egyesült Államok déli államaiban terjedt el.

Ez utóbbi termőhelyen a burgonyánál nagyobb szerepet játszik mind a termesztésben, mind a fogyasztásban.

A gumószerűen megvastagodott húsos édesburgonya-gyökér szénhidrátban és béta-karotinban gazdag élelmiszer. A sárgás húsú fajták karotintartalma magasabb, mint a fehéres húsúaké. C-vitamin tartalma is igen figyelemreméltó. Fehérjetartalmának összetétele a tojáséhoz hasonló.

(Forrás: Terebess Konyhakert)